válasz az ökologiai krízishelyzetre
Bárhol is élsz tapasztalhatod, hogy az éghajlat évről-évre egyre gyorsabban változik. Szélsőségek jellemzik miközben egyre szárazabbá és melegebbé válik. A helytelen emberi tevékenység hatására felborult a föld hőmérsékletét szabályozó rendszer: a Víz Körforgásának Egyensúlya. Az erdők kiirtásának következménye a pucér, fedetlen talajfelszín, ami nem tudja magába szívni az esőt. A víz ahelyett, hogy raktározódna és utántöltené a talajvízkészletet, sebesen rohan a csatornahálózaton keresztül a tengerek felé, s viszi magával a védtelen termőréteget. A folyamatos elsivatagosodás és a felső humuszréteg elvesztése óriási katasztrófát jelent az emberiség számára.
Meg kell, hogy értsük a természetet nem óvni kell, hanem megérteni és együttműködni vele. Ezzel ellentétben az ember tevékenységét a természet ellen vívott szakadatlan harc jellemzi. Amíg kontrollálni próbáljuk a természeti erőket, lecsapoljuk és átalakítjuk a folyók medreit, eltűntetjük a természetes vegetációt, a fajgazdagságot, kiszárítjuk a föld felszínét, lebetonozzuk, permet -és rovarírtószerekkel szennyezzük az élelmünket, a talajt, s így a vizeinket, addig folyamatos hadban állunk a természettel. Olyan küzdelem ez, amit ember sosem nyerhet meg..
a megoldás
jó hír, hogy az ember tevékenysége nem csak negatív, de pozitív is lehet, segíthetjük a föld gyógyulását. regeneratív tervezéssel, a természetben előforduló folyamatok támogatásával és azok utánzásával felgyorsítjuk a megújulást és egyben javítjuk saját egészségünket és életkörülményeinket.
regenerálni azt jelenti újra élővé tenni.
Amikor egy területet regenerálni szeretnénk, úgy formáljuk a talajfelszínt és a környezetet, hogy az összegyűjtse és tárolja az esővizet, képes legyen megőrizni talaja erejét, változatos fajoknak nyújtson élőhelyet, egészséges élelmet, energiát és rostanyagot termeljen.
Az ökologikus élőhelyek kialakításának középpontjában az a felismerés áll, miszerint az ember a természet része, így igényeit gondosan összehangoljuk a természetes folyamatokkal. Szisztematikusan növeljük a talaj víz és szervesanyag tartalmát. A talaj egészségének helyreállításával a felszín alatti élet burjánzásba kezd, amit a föld feletti változatos élővilág követ. Ezen fajgazdagság különböző mélységekig hatoló gyökérhálózatával és a felszínt árnyékoló dús vegetációjával növeli a talaj vízmegtartó képességét, növeli a párolgást és a csapadékképződést. A növényzet megköti a légköri szén-dioxidot és megakadályozza a talaj felső humuszrétegének kimosódását, visszafordítva a civilizációnk fennmaradását fenyegető talajeróziót.
A vízzel és növényzettel való érzékeny bánásmód bevezetésével helyi szinten fékezhetjük a klímaváltozást. Minden egyes esetben a helyi adottságokhoz és mikroklímához igazítjuk a tevékenységeinket. Ehhez bizony elegendő időt kell szánni az élővilág megfigyeléséhez és megértéséhez, hogy feltérképezzük a víz folyásának mintázatát, meghatározzuk a talajtípusokat és olvassunk a növények és állatok elhelyezkedéséből. A táj minden egyes eleme nagy figyelmet igényel, csakúgy, mint az elemek közötti dinamikus kölcsönhatások számba vétele.